A felbontott jegyesség jogi következményei

A legtöbb pár a tényleges házasságkötés előtt jegyességre lép.

Ha a jegyességet fölbontják és a pár közt tulajdonjogi vagy pénzügyi vita alakul ki, akkor az 1981-es családjogi törvény (Family Law Act 1981) lehetővé teszi, hogy jogi lépéseket tegyenek egymással szemben. A törvény szintén lehetővé teszi, hogy egy érintett harmadik fél (például családtag) tegyen jogi lépéseket.

Az 1981-es családjogi törvény hatályra lépése előtt az eljegyzést jogilag kötelező erejű szerződésnek tekintették. Ez azt jelentette, hogy amennyiben a jegyességet törvényes indoklás nélkül bontották föl, a jegyesség fölbontásáért felelős személyt be lehetett perelni ígéretszegés miatt kártérítésért. Az 1981-es törvény óta nem lehet ügyet perre vinni ígéretszegés miatt fölbontott eljegyzést követően.

Az említett szabályok jegyespárokra érvényesek. Az élettársi kapcsolat (együttélés) nem szükségszerűen jelenti azt, hogy az adott pár jegyességben áll.

Szabályok

Ajándékok jegyespárok közt

Amikor két ember jegyességre lép, akkor ajándékokat adnak egymásnak (beleértve az eljegyzési gyűrűket). Ilyenkor fennáll az a feltételezés, hogy ezeket az ajándékokat azzal a feltétellel adják a felek egymásnak, hogy amennyiben az eljegyzést felbontják, akkor (kérésre) visszakerülnek az adományozóhoz.

Habár ha a jegyespár egyik tagja meghal, akkor azt feltételezik, hogy az elhunyt fél ajándékát feltétel nélkül adta. Így az életben maradt fél megtarthatja ezeket az ajándékokat.

A bíróságon meg lehet támadni ezeket a feltételezéseket, amennyiben föl lehet mutatni megfelelő bizonyítékot ellenük.

Ezek a feltételezések csak az eljegyzéskor adott ajándékokra vonatkoznak, nem pedig az eljegyzés előtt vagy után adott ajándékokra.

Ajándékok harmadik féltől

Ha valaki jegyespárnak vagy a jegyespár egyik tagjának nászajándékot ad, fönnáll annak a feltételezése (hacsak nem bizonyítható másképp), hogy az ajándékot a pár mindkét tagja mint közös tulajdonos kapja.

Az a feltételezés is fönnáll, hogy az ajándékot (kérésre) visszaadják amennyiben a jegyesség valamilyen ok miatt fölbomlik és a házasságkötésre nem kerül sor. Ez az ok lehet a jegyespár egyik tagjának halála.

A harmadik fél bírósághoz fordulhat akkor, amikor az eljegyzés fölbomlása után az egyik fél jelentős előnyt szerzett harmadik féltől (nem nászajándék által) az eljegyzés miatt. Például ha a pár egyik tagjának rokona lényeges munkálatokat végzett vagy fizetett olyan tulajdon felújítására, amelyet a pár családi otthonként használt volna, akkor a rokon a bírósághoz fordulhat kártérítésért.

A házassági előkészületek költségei

Ha a jegyesség fölbomlott és a pár egyik tagja jelentős költségeket fektetett a házassági előkészületekbe (és ezekből a költségekből nem lett haszna), akkor a bírósághoz fordulhat kártérítésért a volt párjától. Egy példa ezekre a költségekre a lakodalom helyének, a nászútnak és a fényképésznek a lefoglalása.

Olyan harmadik fél (például családtag vagy barát), aki költségeket fektet a házassági előkészületekbe a jegyespár egyik tagjának nevében haszon nélkül, szintén fordulhat a bírósághoz kártérítésért.

A jegyespár tulajdona

Ha a pár (amelynek a jegyessége végedért) nem tud megegyezni a vagyon fölosztásáról, akkor ezt a helyzetet ugyanúgy kezelik, mint a házaspárok különélését vagy válását.

Ez csak olyan vagyonra vonatkozik, amelyben vagy az egyik vagy mindkét félnek haszonnal járó érdekeltsége volt a jegyesség alatt. Ez nem vonatkozik a jegyesség fölbontása után szerzett vagyonra.

Jogi lépés megtétele

Jogi lépéseket az eljegyzés fölbomlása utána 3 éven belül kell tenni.

Az illetékes bíróság általában a Circuit Court, de amennyiben nagyon értékes tulajdonról van szó, akkor a felperes kérheti, hogy az esetet a High Court hallgassa meg.

A harmadik féltől kapott jelentős értékű nem nászajándékkal (vagy az esküvői előkészületekkel kapcsolatban) jogi lépéseket lehet tenni a District Court-nál amennyiben a kért kártérítés összege 15000 eurónál kevesebb.

Jogi tanács

Az ingyenes jogi tanácsadói központok (Free Legal Advice Centre – FLAC) egy független, önkéntes szervezet, amely jogi tanácsadó klinikák hálózatát működteti országszerte. Ezek a klinikák bizalmasak, ingyenesek és mindenki számára nyitva állnak. A legközelebbi Citizens Information központ információt ad a területen elérhető FLAC szolgáltatásokkal kapcsolatban. A FLAC-nek van egy információs telefonvonala, amely munkaidőben működik és alapvető jogi tájékoztatást ad.

Ezenfelül meg lehet vitatni a helyzetet egy solicitor típusú ügyvéddel, aki tanácsot fog adni. Az írországi solicitor típusú ügyvédek elérhetőségeit meg lehet találni a Law Society weboldalán.

Kapcsolat

Ahhoz, hogy valaki megtudhassa, hogy jogosult-e jogsegélyre, a következő szervezetekkel kell kapcsolatba lépni:

The Legal Aid Board

Quay Street
Caherciveen
Kerry
V23 RD36
Ireland

Tel: 066 947 1000

Alacsonydíjas hívószám: 1890 615 200

Weboldal: http://www.legalaidboard.ie

Email: info@legalaidboard.ie

A jogsegélyszolgálat jogi klinikákon működik. A szolgáltatást képzett solicitor típusú ügyvédek nyújtják.

Free Legal Advice Centre

85/86 Upper Dorset Street
Dublin 1
D01 P9Y3
Ireland

Tel: +353 (0)1 874 5690